A „pulpitus” kifejezés egy emelvény vagy szószék, amelyet gyakran használnak beszédek, előadások vagy vallási szertartások során. Általában emelt helyzetben van, hogy a beszélő jól látható és hallható legyen a közönség számára.
pulpitus eredete
A „pulpitus” a latin „pulpitum” szóból származik, ami emelvényt vagy színpadot jelentett. Eredetileg a szónokok és tanárok emelvényét jelölte.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Emelet, emelvény, dobogó, pódium.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A professzor magabiztosan állt a pulpitus mögött, és elkezdte az előadását.
– A pulpitusra helyezett mikrofon visszhangzott a hatalmas teremben.
– Az ünnepség során a díjazottak egymás után léptek fel a pulpitusra, hogy átvegyék kitüntetéseiket.