A perfektum egy igeidő, amely befejezett cselekvést vagy állapotot fejez ki, gyakran kapcsolódik a jelenhez vagy annak következményeihez.
perfektum eredete
A „perfektum” a latin „perfectus” szóból ered, ami „befejezett”-et jelent. Nyelvtani szakkifejezésként befejezett múlt időt jelöl.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Múlt idő, befejezett múlt, tökéletes múlt.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A festmény színei és kompozíciója tökéletes összhangban vannak, valódi perfektum a művészet világában.
– A matematikai bizonyítás során elért perfektum minden szakértő elismerését kivívta.
– Az énekes előadása annyira hibátlan volt, hogy a közönség perfektumként értékelte.