Onomatopoétikus kifejezés olyan szó, amely hangutánzással utal egy hangra vagy zajra, például állathangokra vagy természeti zajokra, mint például „kakukk” vagy „zúg”.
onomatopoétikus eredete
Az „onomatopoétikus” szó a görög „onomatopoiía” szóból származik, ami hangutánzást jelent, az „onoma” (név) és „poiein” (készíteni) szavak összetételével.
Szófaj
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A kisgyerek kacagása úgy hangzott, mint a csilingelő harangok onomatopoétikus hangja.
– Az esőcseppek onomatopoétikus kopogása az ablakpárkányon megnyugtató volt.
– A macska dorombolása onomatopoétikus módon idézte fel a kandallóban ropogó tűz hangját.