A „klerikus” vallási személyt jelent, aki egyházi rend tagja, mint például pap vagy lelkész, és vallási szertartásokat vezet vagy egyházi feladatokat lát el.
klerikus eredete
A „klerikus” szó a görög „kleros” szóból származik, ami „sorsot” vagy „örökséget” jelent, és a papi rend tagjaira utal a keresztény egyházban.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Pap, lelkész, pásztor, spirituális vezető
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A középkorban a klerikusok fontos szerepet játszottak az írásbeliség terjesztésében.
– A templom klerikusa segített eligazodni a látogatóknak a szertartás alatt.
– A klerikus hosszú órákat töltött az ősi iratok tanulmányozásával a könyvtárban.