Jóm Kippur, azaz az engesztelés napja, a zsidó vallás egyik legfontosabb és legmeghatározóbb ünnepe. A zsidó újév, vagyis Ros Hásáná után tíz nappal következik, és a bűnöktől való megtisztulásról, a bűnök megbánásáról, valamint az Isten és embertársak felé irányuló kiengesztelésről szól. Ezen a napon a vallásos zsidók 25 órás böjtöt tartanak, amelynek során sem enni, sem inni nem szabad. Emellett tartózkodnak a munkától, a mosakodástól, a bőrcipő viselésétől és a házasélettől is.
A nap során különleges imákat mondanak, és a zsinagógákban hosszú, komoly istentiszteleteket tartanak. A csúcspontot a "Ne’ilah", az utolsó imaszolgálat jelenti, amely napnyugtakor, a böjt végén ér véget. A jóm kippuri hagyományok célja, hogy az emberek megbánják bűneiket, és megújult lélekkel kezdhessék az új évet.
Íme néhány fontos jóm kippuri szokás és hagyomány:
- Böjt: A teljes napon tartó böjt az önfegyelem és a lelki elmélyülés eszköze.
- Egyedi imák: A vallásos zsidók különleges imákat mondanak, mint például a "Kol Nidre", a jóm kippur előestéjén.
- Fehér ruházat: Sokan fehérbe öltöznek, szimbolizálva a tisztaságot és a bűnöktől való megtisztulást.
- Ne’ilah: Az utolsó ima, amely a nap legfontosabb pillanata, és amelyet a sófár, egy kosszarvból készült hangszer megszólaltatása zár le.
- Bocsánatkérés: Az egyének bocsánatot kérnek egymástól az elmúlt év során elkövetett sérelmekért.
Jóm Kippur a lelki megújulás és a bűnöktől való megtisztulás ünnepe, amely az egyének és a közösségek életében is jelentős szerepet játszik.
