A funktor egy olyan nyelvi elem vagy matematikai objektum, amely két kategória között képez le elemeket, miközben megőrzi a struktúrákat és a relációkat.
Tartalom
funktor eredete
A „funktor” szó a latin „functio” szóból ered, jelentése „működés”. A matematikában és informatikában kategóriaelméletben használják.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A kategóriaelméletben a funktor egy olyan leképezés, amely az objektumokat és a morfizmusokat egy másik kategóriába viszi át.
– A Haskell programozási nyelvben a funktor egy típusosztály, amely lehetővé teszi az adatszerkezetek feletti függvények alkalmazását.
– A matematikában a funktorok segítenek a különböző struktúrák közötti kapcsolatok és analógiák megértésében és feltárásában.
