A „diafanitás” szó, amely ritkán fordul elő a köznyelvben, a „diaphanous” angol szóból származik, amely áttetszőséget, átlátszóságot vagy finom textúrát jelent. Eredetileg a görög „diaphanēs” szóból ered, amely „átlátszó” vagy „áttetsző”-t jelent. A különböző kontextusokban különféle módokon használható.
Példák a diafanitásra:
- Textíliák világában:
Egy könnyed, selyem anyag diafanitása révén eleganciát és finomságot kölcsönöz a ruhadarabnak. - Építészetben:
A modern épületek üvegfalai a diafanitás által természetes fényt engednek be az épület belsejébe. - Képzőművészetben:
Egy akvarellfestmény finom, áttetsző rétegei diafanitást adnak hozzá, ettől könnyed és lágy hatású lesz a mű. - Természetben:
Az úszómedence sekély vizének diafanitása révén láthatóvá válnak a víz alatti kavicsok. - Kémiában és fizikában:
A diafanitás egy optikai tulajdonság, például amikor egy kristályos anyag fényáteresztő képességét írjuk le.
A diafanitás tehát a különféle területeken érzékelhető átlátszóságot, áttetszőséget jelenti, mely gyakran a finomság és elegancia szimbóluma.
