A "cönobium" szó jelentése a magyar nyelvben kicsit speciális, és eredetileg latin eredetű. Általában olyan vallási közösségekre utal, ahol a szerzetesek közös szabályok szerint, közösen élnek, mindent megosztva egymás között, hogy teljesen Krisztusra összpontosíthassanak. A szó a görög "koinobion"-ból származik, ami "közös életet" jelent. Ez a fajta életmód jellemző volt a korai szerzetesi közösségekre, akik így próbálták megélni a közösségi életet és a közös imát.
Példák a cönobiumokra:
- Bencés apátságok: A bencés rend a cönobita életmód egyik legismertebb képviselője, ahol a szerzetesek közös imádságokban és munkában vesznek részt.
- Trappista kolostorok: Ezek a kolostorok a csend és a munka jegyében élnek, szintén cönobita elveken alapulva.
- Karthauzi közösségek: Noha ezek a szerzetesek nagy hangsúlyt fektetnek a magányra, az életmódjuk alapeleme a közösségi élet és imádság.
- Ferences kolostorok: Habár szétszórtan élnek különböző közösségekben, a ferencesek is a közösségi, cönobita életvezetést hangsúlyozzák.
- Női szerzetesrendek: Sok női rend is hasonló elvek alapján működik, mint például a klarisszák.
A cönobiumi élet tehát a közös szellemi és anyagi erőforrásokon alapuló szerzetesi együttlétet jelenti, ami még ma is számos rend működésének alapját képezi.
