A "casus belli" kifejezés a latin nyelvből származik, és háborús indokot jelent. Ez az a konkrét ok vagy esemény, ami formálisan vagy informálisan igazol egy háború vagy fegyveres konfliktus megindítását. A történelem során számos helyzet adódott, amikor a nemzetek casus belli-re hivatkozva léptek hadba, de fontos megjegyezni, hogy az indok gyakran csupán ürügy volt egy már régóta tervezett katonai akció elindítására.
Példák casus belli-re:
-
Gleiwitzi incidens (1939): Németország azt állította, hogy lengyel katonák megtámadtak egy német rádióállomást, és ez indokolta a Lengyelország elleni inváziót a második világháború kezdetén.
-
Tonkin-öböli incidens (1964): Az Egyesült Államok kijelentette, hogy észak-vietnámi hajók megtámadtak két amerikai hadihajót, ami fontos indokként szolgált a vietnámi háború eszkalációjára.
-
Pearl Harbor (1941): Japán támadása az Egyesült Államok haditengerészeti bázisa ellen közvetlen okként szolgált az USA második világháborúba való belépésére.
-
Sarajevo merénylet (1914): Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös meggyilkolása az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbia elleni hadüzenetéhez vezetett, ami az első világháborút indította el.
Ezek az események jól mutatják, hogy a casus belli sokszor vitatható és összetett tényezők eredménye, de döntő befolyással lehetnek a történelem alakulására.
