A „megruház” szó ma már ritkábban bukkan fel a hétköznapi beszédben, mégis érdekes és jól körülírható jelentésárnyalatokat hordoz. Egyszerre kapcsolódik a „ruhába öltöztetés” konkrét képéhez, és ahhoz az átvitt értelemhez, amikor valakit „felruházunk” valamivel: joggal, hatalommal, feladattal vagy felelősséggel. Az alábbiakban megnézzük, mit jelent a mai magyar nyelvben, honnan ered, hogyan épül fel, milyen rokon értelmű szavakkal helyettesíthető, és hogyan használható természetesen mondatokban.
Mit jelent a „megruház” a mai magyar nyelvben?
A „megruház” jelentése a mai nyelvérzék szerint leginkább két irányba húz: egyrészt „ruhával ellát, felöltöztet” (konkrét, tárgyi jelentés), másrészt „felruház valamivel” (átvitt, jogi/erkölcsi/szervezeti jelentés). Utóbbi ma jóval gyakoribb, főleg hivatalos, közéleti vagy írott szövegekben.
A hétköznapi beszédben a konkrét „megruház” sokszor régiesnek hat, mert inkább azt mondjuk: „felöltöztet”, „ruhát ad rá”, „ellátja ruhával”. Átvitt értelemben viszont a „felruház” elég stabilan él: „felruházta jogkörrel”, „felruházta felelősséggel” – a „megruház” ennek egy kevésbé gyakori, választékos/archaizáló változata.
Fontos, hogy a „megruház” sokszor ünnepélyesebb, hivatalosabb hangulatot kelt, mint a semleges alternatívák. Emiatt szépirodalmi szövegben, régebbi dokumentumokban, vagy stílusosan megformált publicisztikában természetesebben csenghet, mint egy hétköznapi párbeszédben.
- Konkrét értelem: ruházattal ellát, felöltöztet.
- Átvitt értelem: (valakit) joggal, hatalommal, szereppel, feladattal „felruház”.
- Stílusérték: választékos, enyhén régies árnyalatú.
A „megruház” eredete és történeti használata
A „megruház” a magyar igeképzés tipikus mintáit követi: a „meg-” igekötő teljességet, befejezettséget sugall, míg a „ruház” ige a „ruha” főnévből képzett cselekvést fejez ki. Történetileg a szó természetes módon kapcsolódott a mindennapi élethez (ruházkodás, ellátás), majd egyre erősebben átterelődött az átvitt, intézményi jelentések felé.
Régebbi szövegekben a „megruház” gyakran a tényleges felöltöztetés, ellátás mozzanatát jelölte, például szegénygondozás, adományozás vagy szolgálati ellátmány kapcsán. Később – különösen hivatalos nyelvhasználatban – könnyen rátelepedett az a jelentés, hogy valakit „valamilyen tulajdonsággal/joggal” látnak el.
A történeti használatban a „megruház” és a „felruház” között átfedés alakult ki: mindkettő tudott konkrét és átvitt lenni, de az idők során a „felruház” lett a gyakoribb a modern köznyelvben. A „megruház” ma inkább stiláris választás: lehet archaizálás, lehet tudatos ünnepélyesség is.
- Gyakori történeti terepek: egyházi, hivatali, adományozási szövegek.
- Jelentéseltolódás: konkrét „ruhával ellát” → átvitt „joggal/tekintéllyel ellát”.
- Mai trend: a „felruház” kiszorítja, a „megruház” inkább választékos marad.
- Példaszerű használati közegek: okiratok, határozatok, régies hangvételű próza.
A „megruház” etimológiája: szóelemek és fejlődés
Etimológiailag a „megruház” jól darabolható: meg- (igekötő) + ruh(a) (szótő) + -áz (igei képző). A „ruha” főnév egy tárgyi valóságot nevez meg, a „-z/-áz” képző pedig cselekvést, műveletet hoz létre belőle: „ruház” = ruhával ellát, ruhát ad, ruhába öltöztet.
A „meg-” igekötő hozzáadásával a cselekvés befejezettsége, teljessége hangsúlyosabbá válik: „megruház” = elintézi, hogy valaki kapjon ruhát / „megadja” neki azt, amivel felruházzák (jogot, feladatot). Ez a befejezett jelleg az átvitt jelentésben is jól működik: nem csak „ad neki valamennyi jogot”, hanem „jogkörrel látja el”, mintegy lezárt, hivatalos aktusként.
A fejlődés során a konkrét és az átvitt jelentés nem zárta ki egymást, inkább egymásra épült. A „ruhába öltöztetés” képe kézenfekvő metafora lett: ahogy ruhát adunk valakire, úgy „ráadunk” egy szerepet, feladatot vagy hatáskört is. Ez a metaforikus logika magyarázza, miért annyira természetes a „felruház”/„megruház” jogi-igazgatási környezetben.
- Szóelemek: meg- (befejezettség) + ruha (tárgyi alap) + -áz (igeképző).
- Alapjelentés: ruhával ellát, felöltöztet.
- Metaforikus kiterjesztés: „ruha” → „szerep/jog/tekintély” mint „ráöltött” minőség.
- Jelentésdinamika: konkrét cselekvésből intézményes, hivatalos aktus nyelvi formája.
A „megruház” szinonimái és rokon értelmű szavai
A „megruház” helyettesítése attól függ, hogy konkrét vagy átvitt értelemben használjuk. Konkrétan a legtermészetesebbek a hétköznapi igék: „felöltöztet”, „ruhát ad”, „ellát ruhával”. Átvitt értelemben pedig a „felruház” a legközelebbi pár, de sokszor pontosabb a „megbíz”, „jogosít”, „ráruház” is – a mondat szándékától függően.
Érdemes figyelni a stílusra: ha egy szöveg modern, köznyelvi, akkor a „megruház” könnyen túl ünnepélyesnek vagy régiesnek tűnhet. Ilyenkor a „felruház” (átvitt) vagy a „felöltöztet” (konkrét) gördülékenyebb. Ha viszont szándékosan patinás, választékos hangot szeretnénk, a „megruház” jól tud működni.
A rokon értelmű szavak között vannak olyanok is, amelyek jelentésben közel állnak, de nem teljesen fedik egymást. Például a „kinevez” inkább pozícióra vonatkozik, a „megbíz” feladat átadására, a „jogosít” jogi felhatalmazásra. A „megruház”/„felruház” ezeknél általánosabb, és erősebb „ellátás” jellegű képet hordoz.
- Konkrét jelentéshez: felöltöztet, ruhát ad rá, ellát ruhával, öltöztet.
- Átvitt jelentéshez: felruház, ráruház, jogosít, megbíz, felhatalmaz.
- Kontextusfüggő rokonok: kinevez (pozíció), megbízat (feladat), hatáskört ad (hivatali nyelv).
Példamondatok: hogyan használjuk helyesen a „megruház”-t?
A „megruház” használatakor az a legfontosabb, hogy eltaláljuk a szöveg hangnemét és a jelentést. Konkrét értelemben ma kissé régies, de például elbeszélő prózában vagy történeti témájú szövegben teljesen rendben van. Átvitt értelemben hivatalosabb közegben (szabályzat, határozat, ünnepélyes megfogalmazás) természetesebb.
Az alábbi példák mind nyelvtanilag, mind stílusban vállalhatók, csak más-más helyzetben hangzanak jól. A (2) és (3) típusú mondatok például közelebb állnak a jogi-igazgatási regiszterhez, míg az (1) inkább irodalmi vagy történeti hangulatú.
Ha bizonytalan vagy, sokszor egyszerűbb „felruház”-ra cserélni átvitt értelemben, vagy „felöltöztet”-re konkrét értelemben. De ha a célod éppen a választékosság vagy a régies tónus, a „megruház” találó lehet.
- ❓📌 Konkrét: „A jótékony egylet a tél beállta előtt megruházta a rászoruló gyermekeket.”
- ❓🏛️ Átvitt (hivatalos): „A testület a bizottságot megruházta döntési jogkörrel.”
- ❓🧾 Átvitt (szabályzatszerű): „A szerződés a megbízottat megruházza a képviselet jogával.”
- ❓🧑💼 Átvitt (feladat/felelősség): „A vezető megruházta őt a projekt irányításának felelősségével.”
- ❓📚 Irodalmias: „A sors különös hatalommal megruházta, de békét nem adott mellé.”
A „megruház” szó jelentése egyszerre konkrét és átvitt: eredetileg a „ruhával ellátás” képe áll mögötte, de a nyelvhasználatban gyakran „joggal, hatalommal, feladattal való felruházást” fejez ki. Történetileg és etimológiailag is szépen látszik, hogyan lett egy mindennapi cselekvésből hivatalos, ünnepélyes hangulatú megfogalmazás. Ha tudatosan választod meg a stílust és a kontextust, a „megruház” ma is pontos, kifejező és hatásos szó lehet.
