A „rabiátus” kifejezés olyan személyt vagy viselkedést jelöl, amely erőszakos, vad, féktelen vagy agresszív. Általában negatív értelemben használják, amikor valaki túlzottan dühös vagy indulatos módon viselkedik.
Tartalom
rabiátus eredete
A „rabiátus” szó a német „rabbiat” szóból ered, amely a latin „rabidus” (őrjöngő) szóból származik. A jelentése heves, erőszakos viselkedésre utal.
Szófaj
melléknév
Szinonimák
Erőszakos, vad, agresszív, durva, heves.
Ellentéte
szelíd, nyugodt, békés, csendes
Példamondatok
– A rabiátus szomszéd minden apró zajra dühösen reagált, és gyakran veszekedett a környezetével.
– Az állatkertben a rabiátus oroszlán olyan hangosan üvöltött, hogy a látogatók megijedtek tőle.
– A rabiátus vitapartner nem hagyta szóhoz jutni a többieket, folyamatosan közbevágott és kiabált.
