A provokátor olyan személy, aki szándékosan konfliktust, feszültséget vagy vitát szít, gyakran rejtett vagy manipulatív célokkal. Célja lehet a reakciók kiváltása, a helyzetek kiélezése vagy mások manipulálása saját érdekei szerint.
provokátor eredete
A „provokátor” szó a latin „provocare” igéből származik, amely „kihívást intézni” vagy „provokálni” jelentéssel bír. A szó később a „provocator” alakban terjedt el, utalva kihívó személyre.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Bajkeverő, uszító, felbujtó.
Ellentéte
Béketeremtő, békefenntartó.
Példamondatok
– A tüntetés során a provokátorok megpróbálták megzavarni a békés menetet.
– A vitában részt vevő egyik fél provokátorként viselkedett, hogy feszültséget keltsen.
– A biztonsági szolgálat figyelmeztette az esemény szervezőit a lehetséges provokátorok jelenlétére.