Az organetto egy kis, hordozható orgona a középkorból, amelyet kézi fújtatóval működtetnek. Gyakran használták egyházi és világi zenei előadásokhoz.
organetto eredete
Az „organetto” az olasz „organo” (orgona) szóból származik, kicsinyítő képzővel. Középkori hordozható orgonaféle hangszerre utal.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A középkori vásáron egy tehetséges zenész játszott az organettón, ami mindenkit lenyűgözött.
– Az organetto hangja különleges atmoszférát teremtett a templomi szertartáson.
– Gyerekkoromban gyakran hallottam nagypapámat organettón játszani a családi összejöveteleken.