A „muzsikus” kifejezés olyan személyt jelöl, aki hivatásszerűen vagy hobbi szinten zenél, hangszeren játszik, énekel vagy zenét szerez.
muzsikus eredete
A „muzsikus” szó a latin „musicus” szóból származik, amely a görög „mousikos” szóra vezethető vissza, jelentése: a zene művelője vagy előadója.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Zenész, hangszeres, énekes, komponista, dalos.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A zenekar legtehetségesebb muzsikusa a hegedűn játszó fiatalember volt.
– A muzsikusok gyakran hosszú órákat töltenek próbával, hogy tökéletesítsék előadásukat.
– Az idős muzsikus történetei mindig lenyűgözték a hallgatóságot a falusi mulatságokon.