A „monachus” latin eredetű szó, jelentése szerzetes. Olyan személyt jelöl, aki vallási fogadalmakat tett és közösségben vagy magányosan él vallási életet.
Tartalom
monachus eredete
A „monachus” szó a görög „monachos” szóból ered, amely „magányos” vagy „remete” jelentésű, utalva a szerzetesi élet magányos jellegére.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
szerzetes, barát, remete
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A középkori monachusok gyakran másolták a kéziratokat, hogy megőrizzék a tudást az utókor számára.
– A monachus a kolostor kertjében sétált, miközben elmélkedett az élet nagy kérdéseiről.
– A turistákat mindig lenyűgözi a monachusok által készített gyönyörű kalligráfia a régi könyvekben.
