Az inkvizítor egy hivatalos egyházi személy, aki a középkori inkvizíció során eretnekséggel vádolt személyek kihallgatását és ítélkezését végezte.
inkvizítor eredete
Az „inkvizítor” a latin „inquisitor” szóból ered, ami „nyomozót” vagy „vizsgálót” jelent. Az inkvizíció keretében vallási eretnekségek kivizsgálására használták.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– Az inkvizítor szigorú tekintettel vizsgálta a vádlottat, próbálva kideríteni az igazságot.
– A középkorban az inkvizítorok gyakran jártak városról városra, hogy eretnekség után kutassanak.
– Az inkvizítor kérdései alatt a teremben feszült csend honolt, mindenki figyelt a kihallgatásra.