Az infixum egy szótő közepébe beszúrt elem, amely megváltoztatja annak jelentését vagy nyelvtani funkcióját. Általában ritka nyelvi jelenség.
Tartalom
infixum eredete
Az „infixum” a latin „infixus” szóból származik, jelentése „beillesztett”. A nyelvészetben egy szótőbe ékelt morfémára utal.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– Az infixumok használata különösen érdekes a nyelvtudományban, mivel közvetlenül egy szó belsejébe ékelődnek be.
– A filippínó nyelv egyik jellegzetessége, hogy gyakran alkalmaz infixumokat a szóalakok megváltoztatására.
– A hallgatók az infixumok példáit keresték a különböző nyelvekben, hogy jobban megértsék ezek szerepét a morfológiában.
