A „diabolikus” olyan dolgot vagy személyt jelöl, amely ördögi, gonosz vagy rosszindulatú, gyakran félelmet vagy ellenszenvet keltve.
diabolikus eredete
A „diabolikus” a görög „diabolos” szóból származik, ami „vádlót” vagy „rágalmazót” jelent, és a latin „diabolicus” közvetítésével került a magyarba.
Szófaj
melléknév
Szinonimák
gonosz, ördögi, sátáni, démoni, pokoli
Ellentéte
angyali, jóságos, isteni, szent, mennyei
Példamondatok
– A regény főgonoszának diabolikus tervei az egész várost veszélybe sodorták.
– A diabolikus nevetése még a legbátrabb hősök szívébe is félelmet csempészett.
– Az elhagyatott kastély diabolikus hangulata miatt senki sem merészkedett a közelébe.