A „benevole” latin eredetű szó, jelentése jóakaratú vagy jóindulatú, olyan személyt ír le, aki önzetlenül segít másokon.
benevole eredete
A „benevole” a latin „benevolus” szóból ered, amely a „bene” (jól) és „volens” (akaró) szavak összetétele, jelentése: jóakaratú.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
önkéntes, segítő, adakozó, támogató
Ellentéte
malévol, rosszindulatú
Példamondatok
– A jótékonysági rendezvényen mindenki benevole segített, hogy minél több adományt gyűjtsenek össze.
– A benevole munkát végző önkéntesek nélkülözhetetlenek a közösségi projektek sikeréhez.
– Annának mindig is fontos volt, hogy benevole módon támogassa a rászorulókat a helyi menhelyen.