Az „izomerizál” kifejezés kémiai kontextusban használatos, és egy olyan folyamatot jelent, ahol egy vegyület szerkezeti átalakuláson megy keresztül, hogy egy másik, de azonos összegképletű vegyületet hozzon létre. Az izomerizálással kapcsolatos reakciók során a molekula belső szerkezete változik, akár atomok elhelyezkedésében, akár a kötések típusában vagy számában, de az atomok teljes száma és fajtája megmarad változatlanul.
Példák az izomerizálási folyamatokra:
- Cisz-transz izomerizáció: Egy vegyület cisz vagy transz formája között alakul át, különösen kettős kötéseknél gyakori, például cisz-butén és transz-butén esetében.
- Tautoméria: A tautomerizmus olyan speciális izomerizáció, ahol a kettős kötések és a hidrogének elrendeződése változik, mint például a keto-enol tautomeróia esetében.
- Gyűrű-nyitás és zárás: Néhány vegyület képes gyűrűs formából nyitott láncú formává alakulni és vissza, mint a szénhidrátok esetén (pl. glükóz gyűrű és lánc formái).
- Konformációs izomerizáció: Ez a forma a molekula alakításában történő elmozdulások miatt fordul elő, például etán molekula gőz- és legalacsonyabb energia-konformációi között.
- Optikai izomerizáció: Két optikai izomer, mint például a hatásra képes enantiomerek közötti átalakulások.
Izomerizálás tehát a kémiai reakciók egy olyan formája, amely során a vegyület térbeli struktúrája változik meg, de a kémiai összegképlete azonos marad.
