A tumulus egy föld- vagy kőkupac, amelyet sírok fölé emeltek az őskorban és az ókorban. Gyakran temetkezési emlékműként szolgált, és különböző kultúrákban, például a kelták, etruszkok és szkíták körében is elterjedt volt.
Tartalom
tumulus eredete
A „tumulus” a latin eredetű szó, amely halmot vagy sírdombot jelent, és az ógörög „tymbos” szóra vezethető vissza, ami sírt vagy síremléket jelentett.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
sírdomb, halomsír, kurgán, földhalom
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A régészek egy ősi tumulus feltárásán dolgoznak a falu határában.
– A tumulus tetejéről lenyűgöző kilátás nyílik a környező tájra.
– A múzeumban kiállították a tumulusban talált ékszereket és kerámiákat.
