A „skarlát betű” kifejezés eredetileg Nathaniel Hawthorne 1850-ben megjelent regényéből, a „The Scarlet Letter”-ből származik. A történet a 17. századi puritán New England-ben játszódik, és az erkölcsi megszégyenítés témáját járja körül. A regény főhőse, Hester Prynne, nyílt házasságtörés miatt kénytelen skarlátvörös „A” betűt viselni ruháján, amely a „bűn” (angolul „adultery”) jelképe, és ezáltal a társadalom megbélyegzés-formájú büntetését is jelenti.
Napjainkban a „skarlát betű” kifejezést átvitt értelemben használjuk bármilyen szégyenbélyeg jelképezésére, amelyet egy személy a társadalom ítélete vagy a morális normáktól való eltérés miatt visel. Ebben a kontextusban a „skarlát betű” arra utal, hogyan stigmatizálják vagy különítik el azt, aki megsérti a társadalom szabályait.
Példák
- Megcsalás: Ha valakit megcsaláson kapnak, a „skarlát betű” az esetére utaló metaforikus jel, ami miatt megbélyegzik a társadalomban.
- Szégyenkeverés: Egy diák, aki csaláson kap egy vizsgán, viselhet egyfajta „skarlát betűt”, amikor a többiek a csalás miatt utálnak vagy lenéznek.
- Stigmatizálás: Egy egykori bűnöző, aki próbál tisztességes életet élni, gyakran viseli a „skarlát betűt”, mert az emberek gyakran csak a múltbeli tettei alapján ítélik meg.
- Morális elítélés: Valaki, aki a társadalmi normákkal szembeszegül, mint például nonkonformista életmódot választ, sok esetben a „skarlát betűvel” kísérve éli meg mindennapjait.
Ez a kifejezés tehát széleskörűen használható minden olyan helyzet leírására, ahol valaki a társadalmi elvárások megszegése miatt kirekesztett helyzetbe kerül.
