A „pronunziato” szó az olasz „pronunciare” igéből származik, ami „kiejtést” jelent. Általában a szavak vagy nevek kiejtésére utal. Konkrét jelentése és használata kontextusfüggő lehet, de alapvetően a hangok kiejtésére vonatkozik.
pronunziato eredete
A „pronunziato” az olasz „pronunciare” szóból származik, amely a latin „pronuntiare” (kihirdetni, kimondani) igéből ered. Jelentése: kiejtés vagy kimondás.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A spanyol tanár kiemelten figyelt a helyes pronunziato gyakorlására az órán.
– A színész pronunziatoja tökéletes volt, így minden néző jól értette a darab szövegét.
– A nyelvtanfolyamon külön hangsúlyt fektettek a pronunziato finomítására.