A „promontórium” földrajzi kifejezés, amely egy tengerbe vagy tóba benyúló, kiemelkedő földtömeget, félszigetet jelöl. Gyakran meredek sziklafalakkal határolt, és stratégiai vagy navigációs szempontból jelentős lehet.
promontórium eredete
A „promontórium” a latin „promontorium” szóból származik, amely kiugró földnyelvet vagy hegyfokot jelent. A szó a „mons” (hegy) szóból ered, a „pro-” előtaggal kiegészítve.
Szófaj
főnév
Szinonimák
föföld, hegyfok, földnyelv
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A tengerparti promontórium tetejéről lenyűgöző kilátás nyílt a végtelen óceánra.
– A festő a promontórium drámai szikláit örökítette meg a vásznon.
– A történelmi vár egy stratégiai fontosságú promontóriumra épült, ahonnan jól lehetett védeni a környező területeket.