A presbiterianizmus a kereszténység egyik ága, amely a református hagyomány része. Jellemzője a presbiterek (választott gyülekezeti vezetők) általi irányítás, valamint a Szentírás központi szerepe. A presbiteriánus egyházak hangsúlyozzák a közösségi döntéshozatalt és a hitvallásokat.
presbiterianizmus eredete
A „presbiterianizmus” a görög „presbyteros” szóból származik, ami „idősebbet” jelent. A kifejezés a presbiterek, vagyis a gyülekezeti vének vezetési rendszerére utal a protestáns egyházakban.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A presbiterianizmus hangsúlyozza a gyülekezetek önállóságát és a választott presbiterek vezető szerepét a közösség életében.
– A reformáció idején a presbiterianizmus gyorsan elterjedt Skóciában, és azóta is fontos része az ország vallási életének.
– Több amerikai egyetemet is presbiteriánus alapelvek szerint alapítottak, ami tükrözi a presbiterianizmus értékrendjét az oktatásban.
