Az „ordinárius” kifejezés általánosan megszokott, mindennapi vagy szokásos jelentéssel bír. Használható továbbá egyetemi vagy egyházi vezető tisztséget betöltő személy megnevezésére is.
ordinárius eredete
Az „ordinárius” a latin „ordinarius” szóból származik, jelentése hétköznapi, rendes. Az „ordo” (rend) szóból ered, amely a rendet vagy sorrendet jelöli.
Szófaj
Melléknév
Szinonimák
átlagos, megszokott, mindennapi, szokásos, közönséges
Ellentéte
rendkívüli, különleges
Példamondatok
– Az új professzor az egyetemen az ordinárius pozícióját tölti be, így ő felelős a tanszék vezetéséért.
– A koncerten az ordinárius darabokat a zenekar már jól ismeri, ezért magabiztosan játszották el őket.
– Az ordinárius szertartás részeként a pap végigvezette a gyülekezetet az imádságokon és az énekeken.