A "majordómusz" szó egy régi, nem gyakran használt kifejezés, amely a középkori Európa kiemelt személyiségére utal. A szó eredetileg latinból származik, ahol a "major domus" ház nagyját vagy házigazdáját jelentette. Az ilyen személy általában a királyi, hercegi vagy nemesi udvar egyik legfontosabb tagja volt, felügyelve az összes udvari ügyet, és bizonyos esetekben még az uralkodó helyettesítésére is jogosult volt.
A mai nyelvhasználatban a "majordómusz" néha szinonimaként szerepelhet főudvarmesterre, kastély- vagy palotavezérlőre, illetékes háznagyra. Ez a személy nem csak a háztartás működését irányította, hanem pénzügyekben és egyéb logisztikai kérdésekben is döntött.
Példák és hasonlók:
- Főudvarmester: A királyi udvar működését irányító tisztviselő.
- Házvezető: A nagyobb háztartások, kastélyok irányító személye.
- Inas: Bár nem teljesen azonos a szerepkör, az inas a mindennapi teendőkben segíti az urát, hasonlóan a majordómusz régi szerepéhez.
- Személyi titkár: Bár modern, de hasonlóan kulcsszerepet betöltő pozíció, aki a vezető mellett intézi a mindennapi ügyeket.
A majordómusz szerepköre a történelem folyamán sokat változott, de mindig fontos pozíciót töltött be, annak ellenére, hogy ma már ritkán használjuk ezt a szót.
