A „honorácior” a 19. századi Magyarországon használt kifejezés, amely az értelmiségieket, főként a nem nemesi származású, de kiemelkedő társadalmi státuszú személyeket jelölte.
honorácior eredete
A „honorácior” a latin „honorarius” szóból származik, amely tisztségviselőt vagy megtisztelt személyt jelent. A magyarban az arisztokráciára utalt.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– Az ünnepségen a város honoráciorai is megjelentek, hogy tiszteletüket tegyék az új polgármester előtt.
– A régi időkben a honoráciorok véleménye gyakran döntő jelentőségű volt a közösség fontos ügyeiben.
– A helyi honoráciorok támogatása elengedhetetlen volt a jótékonysági esemény sikeréhez.