A „heliakus” kifejezés a csillagászatban egy égitest Naphoz viszonyított megjelenésére vagy eltűnésére utal, például amikor egy csillag először látható hajnalban a Nap felkelte előtt.
Tartalom
heliakus eredete
A „heliakus” a görög „hēlios” szóból ered, amely a Napot jelenti. Csillagászati jelenségekre utal, amelyek a Naphoz kapcsolódnak.
Szófaj
Melléknév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A régi csillagászati megfigyelések alapján a heliakus felkelés fontos esemény volt az ókori Egyiptomban.
– A heliakus jelenségek segítenek meghatározni a különböző csillagok és bolygók láthatóságát az éjszakai égbolton.
– Az asztronómusok a heliakus felkelés időpontját használják a naptári rendszerek pontosítására.
