A habitus egy személy viselkedési, gondolkodási és érzékelési mintázatait jelenti, amelyeket a társadalmi környezete és személyes tapasztalatai alakítanak ki.
habitus eredete
A „habitus” a latin „habitus” szóból származik, jelentése „megjelenés”, „viselkedés”. Az eredeti latin szó a „habere” (birtokolni) igéből ered.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Természet, jellem, viselkedés, alkat, hajlam
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A művész habitusa tükröződött a festményein, amelyeken mindig élénk színek domináltak.
– Az új kolléga habitusa gyorsan megmutatkozott, mivel mindig vidáman és energikusan érkezett a munkahelyére.
– A tanár habitusa segített abban, hogy a diákok motiváltak maradjanak az egész tanév során.