A diszjunkció logikai művelet, amely „vagy” kapcsolatot jelöl két állítás között; igaz, ha legalább az egyik állítás igaz.
diszjunkció eredete
A „diszjunkció” a latin „disjunctio” szóból ered, amely elválasztást vagy különválást jelent, a „dis-” és „jungere” (összekapcsolni) elemekből.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A matematikai logikában a diszjunkció azt jelenti, hogy legalább az egyik állítás igaz.
– A két halmaz diszjunkciója a halmazelméletben azokat az elemeket tartalmazza, amelyek legalább az egyik halmazban benne vannak.
– A programozás során a diszjunkció operátort gyakran használják feltételes utasításokban.