A magyar nyelvben a „digó” egy szlengben használt, kissé pejoratív kifejezés, amely történelmileg az olasz származású emberekre vagy azokra vonatkozott, akik az olaszokra jellemző sztereotipikus tulajdonságokat hordozzák. A kifejezés a 20. század közepén, különösen a második világháború után jelent meg, amikor jelentős volt az olasz migráció és hatás Magyarországon. Gyakran utalt olyan viselkedésmódokra vagy megjelenési jegyekre, amelyeket az olasz férfiakkal társítottak, például jól öltözöttségre, magabiztosságra vagy bizonyos mediterrán vonásokra. A mai használatban a „digó” hangvétele elavultnak és sértőnek tekinthető, és egyesek számára bántó lehet.
Példák a „digó” kifejezésre:
- Olyan digó stílusban öltözködik, mindig olaszosan elegáns.
- Amikor új olasz étterem nyílt a sarkon, mindenki viccelődött, hogy biztos a digók nyitották.
- A városrészen van pár digó, akik mindig eszpresszót isznak a kávézóban.
- Azt mondják, hogy a férfi igazi digó csábító volt, annyi nőt hódított meg.
- Gyerekkoromban a szomszéd digó nagy nyilvános rendezvényeket szervezett, amikről mindenki beszélt.
Bár a kifejezést barátok között humorosan is használhatják, ajánlott óvatosnak lenni vele, mivel sértőnek is tekinthető.
