A diafízis a hosszú csöves csontok középső, hengeres része, amely főként kompakt csontszövetből áll és a csontok mechanikai szilárdságáért felel.
diafízis eredete
A „diafízis” a görög „dia-” (át) és „physis” (növekedés) szavakból ered, a csöves csontok középső részét jelöli.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Példamondatok
– A hosszú csontok középső része, amelyet diafízisnek nevezünk, fontos szerepet játszik a csontok szilárdságában és stabilitásában.
– A diafízis és az epifízis közötti átmeneti zóna a növekedési porc, ahol a csont hosszanti növekedése történik.
– Az orvos a röntgenfelvételen észrevett egy apró törést a sípcsont diafízisén, ami azonnali kezelést igényelt.