A cselló egy vonós hangszer, amely mély hangzásáról ismert, és gyakran használják szimfonikus zenekarokban és kamarazenében.
cselló eredete
A „cselló” az olasz „violoncello” szóból származik, amely a „violone” (nagy hegedű) kicsinyítő formája, és a vonós hangszerre utal.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A zenekarban a cselló mély hangjai tökéletesen kiegészítették a hegedűk magasabb dallamait.
– A cselló művész lenyűgöző szólót adott elő a koncert közepén, ami a közönséget teljesen elvarázsolta.
– Régi álmom, hogy megtanuljak csellón játszani, mert mindig is vonzott a hangszer különleges hangzása.