A „benchmark” magyarul viszonyítási alapot vagy referenciaértéket jelent, amelyhez teljesítményeket vagy eredményeket hasonlítanak.
benchmark eredete
A „benchmark” szó eredetileg földmérési pontot jelölt, ami referenciaként szolgált a mérésekhez. Ebből alakult ki a teljesítményértékelés jelentése.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Viszonyítási alap, mérce, etalon, referencia, zsinórmérték.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– Az új szoftver teljesítményét egy részletes benchmark teszt segítségével mértük fel.
– A benchmark eredmények alapján a számítógépünk messze meghaladja az iparági átlagot.
– A fejlesztők a projekt kezdetén meghatároztak egy benchmark szintet, amelyet el kell érniük.