Az „approbatur” a magyar oktatási rendszerben egy vizsgaeredmény, amely azt jelzi, hogy a hallgató megfelelt, de nem kiemelkedően teljesített.
approbatur eredete
Az „approbatur” latin eredetű szó, jelentése „jóváhagyva” vagy „elfogadva”. Gyakran használták akadémiai környezetben a sikeres vizsgák jelölésére.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– Az egyetemen sikeresen megszerezte az approbatur minősítést, ami nagyban hozzájárult a későbbi szakmai előmeneteléhez.
– A tanár kiemelte, hogy az approbatur megszerzése fontos mérföldkő a diákok számára, mivel ez jelzi a tananyag alapos megértését.
– A vizsga után megkönnyebbülten vette át az approbatur bizonyítványát, ami igazolta kemény munkáját és kitartását.