Az aposziopézis a megszakított mondat vagy gondolat, ahol a beszélő elhallgat, gyakran érzelmi hatás keltése vagy ki nem mondott tartalom érzékeltetése miatt.
aposziopézis eredete
Az aposziopézis a görög „aposiopesis” szóból ered, ami „elhallgatást” jelent. Rétorikai eszközként a gondolat félbehagyását jelöli.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A tanárnő hirtelen megállt a mondat közepén, és azt mondta: „Ha még egyszer meglátom, hogy puskáztok, akkor aposziopézissel fogom befejezni…”
– Az író zseniálisan alkalmazta az aposziopézist, amikor a főhős drámai pillanatban csak annyit mondott: „Ha tudnád, hogy valójában mit érzek, akkor…”
– A szónoklat végén az aposziopézis hatásosan adta át a hallgatóságnak a kimondatlan fenyegetést: „És ha nem változtatunk azonnal, akkor…!”
