Az „abdikáció” kifejezés a hatalomról való lemondást jelenti, különösen uralkodó vagy monarcha esetében. Ez a döntés lehet önkéntes, amikor az érintett személy saját akaratából lép vissza pozíciójából, vagy nyomás hatására, politikai vagy személyes okok miatt. Az abdikáció nemcsak monarchákra vonatkozik, hanem bármilyen kulcsfontosságú pozíciót betöltő személy, például miniszterelnök vagy egy székesfehérvári vállalat igazgatója is „abdikálhat”. Az abdikáció különbözik az egyszerű lemondástól: sokszor történelmi jelentőségű esemény, mellyel egy korszak zárulhat le.
Példák az abdikációra:
- VIII. Edward brit király (1936): Szerelmi okokból mondott le a trónról, hogy feleségül vehesse Wallis Simpsont.
- II. János Pál Pápa (1978-2005): Nem abdikált, de élete végéig tartó pápa maradt, szemben utódjával, XVI. Benedek pápával, aki 2013-ban abdikált.
- Bélgica II. Albert király (2013): Egészségi okokra hivatkozva adta át a trónt fiának, Fülöp királynak.
- Hirohito japán császár (1989): Bár nem abdikált, halálával véget ért egy korszak Japánban.
- Beatrix holland királynő (2013): Nyugdíjba vonulásával fia, Vilmos Sándor került a trónra.
- Muszlim kalifátus utolsó kalifája, III. Abdulmecid (1924): A török köztársaság kikiáltása után lemondott.
Az abdikáció tehát nagy hatással lehet egy nemzet történelmi, politikai, és társadalmi életére.
