Az "obláció" szó a latin eredetű "oblatio" szóból származik, ami felajánlást, adományozást jelent. Az obláció kifejezést leggyakrabban vallási kontextusban használjuk, ahol valamilyen tárgy, szolgálat vagy felajánlás Istennek való adományozását jelenti. A középkori szerzetesi gyakorlatban például az obláció a gyerekek Istennek való szentelését jelentette, amikor a szülők őket egy-egy kolostornak adományozták nevelésre.
Az obláció értelmezése bővebben kiterjed az önkéntes áldozatok és adományok formájára is, azonban alapvetően valamilyen szent célra való felajánlást, áldozást jelent.
Példák az oblációra:
- Pénzbeli adományok templomnak: Az egyházfenntartást szolgáló anyagi hozzájárulásokat gyakran oblációként kezelik.
- Szertartási tárgyak felajánlása: Liturgikus eszközök ajándékozása egyházi célokra.
- Önkéntes munka egy jótékonysági szervezetnél: Idő és energia feláldozása valamilyen jó ügy érdekében.
- Gyermekek oktatása kolostorban: A középkorban a szülők kolostornak "adományozhatták" gyermekeiket.
- Termények ajándékozása: A betakarított termény egy részének felajánlása vallási célra.