A gácsér szó magyarul a hímkacsát jelenti, vagyis a kacsa hímnemű egyedét, ahogy a tojó a nőnemű. A „gácsér” elsősorban a házi és vadkacsákra használt kifejezés, de általában minden kacsafajnál alkalmazható a hím példány megnevezésére.
A szó szinte csak az állattartásban, állattenyésztésben, vadászathoz kapcsolódóan, illetve általános természettudományos kontextusban fordul elő. Hétköznapi beszélgetésben is találkozhatsz vele – például falusi környezetben vagy mesékben, mondókákban.
Gácsér használata példákban
- „A gácsérok hangja mélyebb, mint a tojóké.”
- „Az udvaron három tojó és egy gácsér sétál.”
- „A vadászok a gácsért különböző hívóhangokkal próbálják csalogatni.”
- „A gácsér szép, zöldes fejéről könnyen felismerhető.”
- „A tavaszi időszakban a gácsérok gyakran versengenek a tojókért.”
- „A gyermekek kedvenc meséjében a gácsér igen jó barátja volt a kiscsibéknek.”
- „Ne bántsd a gácsért, épp vedlik!”
- „A gácsér a tojóval együtt neveli a fiókákat.”
Gácsér szó szinonimái
A „gácsér” jelentésével teljesen megegyező magyar szavak nincsenek; a szó speciálisan a hím kacsára utal. Azonban létezik pár rokon értelmű, szűkebb értelemben használt változat vagy magyarázat:
- hím kacsa (pontos leírás, de nem önálló főnév)
- kacsa gácsér (nyomatékosítás, ritka)
- vadkacsa gácsér (ha a vadkacsáról van szó)
Általánosabb értelemben, ha más madárfajok hímjeire használható állatnevek érdekelnek, akkor ezek nem szinonimái a „gácsér”-nak, de hasonló szerepben vannak, például: kakas (tyúknál), gúnár (libánál), bak (szarvasnál, kecskénél), kan (sertésnél).
A gácsér tehát a kacsa hím példánya. Leggyakrabban házi vagy vadkacsákkal kapcsolatban használják, és jól elkülöníti a nemeket a magyar nyelvben.
