A „virtus” latin eredetű szó, amely jellembeli erényeket, bátorságot, erkölcsi kiválóságot és férfias tulajdonságokat jelöl. A klasszikus és középkori filozófiában az erények összességét, különösen a bátorságot és jellemszilárdságot értették alatta.
Tartalom
virtus eredete
A „virtus” szó a latin „virtus” kifejezésből származik, amely eredetileg „férfiasságot”, „bátorságot” vagy „erényt” jelentett. Az idők során az erkölcsi kiválóság értelmében is használták.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Erény, bátorság, hősiesség, jellem, morál
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A régi idők lovagjait a virtus és a becsület vezérelte a csatamezőn.
– Az olimpiai játékok során a sportolók virtusa és kitartása mindenkit lenyűgözött.
– A virtus nemcsak a testi erőben, hanem a jellembeli szilárdságban is megmutatkozik.
