A „szóló” kifejezés egy zenei előadásra utal, amelyben egyetlen előadó vagy hangszer emelkedik ki, önállóan játszik vagy énekel, gyakran kíséret nélkül. Ezen kívül a „szóló” egyedüli, önálló teljesítményt is jelenthet más művészeti vagy sporttevékenységekben.
szóló eredete
A „szóló” szó a magyar nyelvben a „szól” igéből származik, amely hangadásra, beszédre utal. Az önállóan végzett tevékenység, például zenei előadás jelentését később kapta.
Szófaj
főnév
Szinonimák
egyedül, magányosan, egyedülállóan, önállóan, külön, magában, egymaga, saját, egyéni, különálló, függetlenül, önmagában, egyénileg, különlegesen, különösen
Ellentéte
csoportos, közös, társasági
Példamondatok
– A szólóénekes fantasztikus előadást nyújtott a koncerten.
– A zenekar új szólógitárosa lenyűgöző szólót játszott a fellépésen.
– A szólókarrierje beindulása óta számos díjat nyert.
