A „perfectum” egy igeidő, amely befejezett cselekvést vagy állapotot jelöl a múltban. Gyakran használják a cselekvés befejezettségének vagy következményének hangsúlyozására.
perfectum eredete
A „perfectum” latin eredetű szó, jelentése „befejezett”. A „per-” jelentése „teljesen”, a „facere” pedig „csinálni” vagy „készíteni”.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
tökéletes, hibátlan, teljes, kész
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A kutató a jelentésében megemlítette a perfectum használatának különböző aspektusait.
– A nyelvtanfolyamon részletesen tanulmányoztuk a perfectum képzését és alkalmazását.
– A nyelvészeti vita során hevesen érveltek a perfectum jelentősége mellett a modern magyar nyelvben.