A „nefastus” latin eredetű kifejezés, amely eredetileg „baljós” vagy „rossz előjelű” napot jelentett, amikor a rómaiaknál nem volt szabad hivatalos ügyeket intézni.
nefastus eredete
A „nefastus” latin eredetű szó, amely a „ne-” (nem) és „fastus” (törvényes, szent) elemekből áll, utalva a „nem szent” vagy „tiltott” napokra.
Szófaj
melléknév
Szinonimák
Baljós, ártalmas, rosszindulatú, szerencsétlen.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A középkori krónikák gyakran említik a nefastus napokat, amikor tilos volt bármilyen fontos döntést hozni.
– Az ókori rómaiak hite szerint a nefastus napokon kerülni kellett a nyilvános eseményeket, mert balszerencsét hozhattak.
– A varázslók és jövendőmondók különös figyelmet fordítottak a naptárban megjelölt nefastus időszakokra, hogy elkerüljék a rossz ómeneket.
