A „lantorna” egy középkori, magyar eredetű szó, mely lámpást vagy fáklyát jelent, amit főleg világításra használtak a sötét helyeken.
Tartalom
lantorna eredete
A „lantorna” a latin „lanterna” szóból származik, amely az ókori görög „lamptēr” szóra vezethető vissza, jelentése lámpás vagy világítóeszköz.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A régi kastély bejáratát egy hatalmas lantorna világította meg az éjszakában.
– A falusi piac közepén egy színes lantorna lógott, amely vonzotta a vásárlók tekintetét.
– A szél lágyan fújta a kertben lógó lantornát, amelynek fénye táncolt az esti sötétségben.