A horizont az a képzeletbeli vonal, ahol a földfelszín és az égbolt látszólag találkozik. Ez a látóhatár, amely a megfigyelő nézőpontjától függ.
Tartalom
horizont eredete
A „horizont” szó a görög „horizōn” szóból ered, ami azt jelenti, „határoló”. A latin „horizon” közvetítésével került a magyar nyelvbe.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
látóhatár, látókör, láthatár
Ellentéte
föld, mélység, gödör
Példamondatok
– A naplemente látványa a horizonton lenyűgöző volt.
– A hegy tetejéről messzire elláttunk, egészen a horizontig.
– Az utazás során a hajó lassan eltűnt a horizont mögött.