A „dúr” egy zenei skála vagy hangnem, amely vidám, fényes hangzású, és a diatonikus skála egy típusa, jellemzően nagy tercet tartalmaz a tonika és a mediáns hang között.
Tartalom
dúr eredete
A „dúr” szó a latin „durus” szóból ered, ami keményet vagy erőteljest jelent, és a zenei hangnemek kontextusában használják.
Szófaj
melléknév
Szinonimák
Erős, erőteljes, hatalmas, intenzív, vastag
Ellentéte
moll, dúr-moll, lágy, halk, csendes
Példamondatok
– A zenekar egy vidám C-dúr darabot játszott a koncerten.
– A festmény színei olyan élénkek, mint egy dúr akkord hangzása.
– A zongoratanár megmutatta, hogyan kell lejátszani a G-dúr skálát.