A dubitatív kifejezés kételkedést vagy bizonytalanságot fejez ki egy állítással vagy véleménnyel kapcsolatban. Gyakran használják kérdés formájában vagy feltételes módú mondatokban.
dubitatív eredete
A „dubitatív” a latin „dubito” szóból ered, ami azt jelenti, hogy „kételkedik”. Nyelvtani kategóriában a bizonytalanságot vagy kételyt fejezi ki.
Szófaj
Melléknév
Szinonimák
kétkedő, bizonytalan, habozó
Ellentéte
Bizonyosságteli, meggyőző.
Példamondatok
– A dubitatív megjegyzései miatt nehezen tudtunk dönteni a projekt folytatásáról.
– Az előadás során a dubitatív kérdések felvetése segített mélyebben megérteni a témát.
– A vita során többször is dubitatív hangnemben kérdezett vissza, ami elbizonytalanította a többieket.