A „disszonáns” jelentése zenei vagy átvitt értelemben: összhang nélküli, feszültséget keltő hangok vagy elemek, amelyek ellentmondanak egymásnak.
Tartalom
disszonáns eredete
A „disszonáns” szó a latin „dissonans” szóból ered, amely a „dis-” (nem) és „sonare” (hangzani) szavak összetétele, jelentése „nem összeillő hangzás”.
Szófaj
melléknév
Szinonimák
Feszültségkeltő, összhanghiányos, eltérő, ellentétes, összeférhetetlen.
Ellentéte
konzonáns, harmonikus
Példamondatok
– A zenekar próbája során néhány disszonáns hang zavarta meg a dallamot.
– A festmény színei között disszonáns kontraszt feszül, ami különleges hatást kelt.
– A vita során a két fél érvei disszonánsak voltak, ezért nehéz volt közös nevezőre jutniuk.
