A „benemeritus” latin eredetű szó, amely magyarul „jól érdemelt”, „érdemes” vagy „megbecsült” személyt jelöl, gyakran kitüntetett vagy elismert emberekre utal.
Tartalom
benemeritus eredete
A „benemeritus” latin eredetű szó, jelentése „jól érdemelt”. Az „bene” (jól) és „meritus” (érdemelt) szavak összevonásából származik.
Szófaj
melléknév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A professzor benemeritus címet kapott az egyetemtől több évtizedes kiemelkedő oktatói munkájáért.
– A díjátadón a benemeritus kitüntetést azok kapták, akik hosszú éveken át szolgálták a közösséget.
– Az akadémikus benemeritus elismerésben részesült a tudományos kutatás terén elért eredményeiért.
